{"id":989,"date":"2026-02-12T10:48:14","date_gmt":"2026-02-12T09:48:14","guid":{"rendered":"http:\/\/emaw2027.epss.hu\/en\/?page_id=989"},"modified":"2026-08-25T10:49:06","modified_gmt":"2026-08-25T08:49:06","slug":"keynote-speakers","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/hu\/keynote-speakers\/","title":{"rendered":"Megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3k"},"content":{"rendered":"\n<style type=\"text\/css\">\n.ks_text { margin-right: 240px; }\n@media only screen and (max-width: 991px) {\n    .ks_text { margin-right: 0px; }\n}\n<\/style>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\" onclick=\"jQuery('#MartaBerkesi').slideToggle(300)\" style=\"background: rgb(220, 120, 120); border-radius: 5px; color: #fff; padding: 5px 10px; cursor: pointer;\"><strong>Berkesi M\u00e1rta<\/strong><\/h2>\n<div id=\"MartaBerkesi\" style=\"display: none;\">\n<figure class=\"wp-block-image alignright size-full is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"300\" height=\"300\" src=\"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Berkesi-Marta-300x300-1.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1210\" style=\"width:239px;height:auto\" srcset=\"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Berkesi-Marta-300x300-1.jpg 300w, https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Berkesi-Marta-300x300-1-150x150.jpg 150w\" sizes=\"auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/><\/figure>\n\n<div class=\"ks_text\">\n<p><strong>Berkesi M\u00e1rta<\/strong><\/p>\n<p>MTA\u2013HUN-REN FI FluidsByDepth Lend\u00fclet Kutat\u00f3csoport, HUN-REN F\u00f6ldfizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet, Sopron, Magyarorsz\u00e1g<\/p>\n\n<p><em>Berkesi M\u00e1rta 2007-ben szerzett geol\u00f3gus diplom\u00e1t az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen. 2011-ben v\u00e9dte meg doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t, amelyben CO<sub>2<\/sub>\u2013H<sub>2<\/sub>O-fluidumok tulajdons\u00e1gait \u00e9s viselked\u00e9s\u00e9t \u00e9s sz\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lta a litoszf\u00e9rikus k\u00f6penyben  az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem \u00e9s a franciaorsz\u00e1gi Universit\u00e9 de Lorraine egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben. Ezt k\u00f6vet\u0151en posztdoktori kutat\u00f3k\u00e9nt a franciaorsz\u00e1gi Nancy-ban m\u0171k\u00f6d\u0151 CNRS (GeoRessources Laboratoire)-n\u00e9l, valamint a budapesti E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen dolgozott. 2021 \u00f3ta a HUN-REN F\u00f6ldfizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet munkat\u00e1rsa. M\u00e1rta kor\u00e1bban h\u00e1rom, a magyar \u00e1llam \u00e1ltal finansz\u00edrozott posztdoktori kutat\u00e1si \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat nyert el, \u00e9s jelenleg a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val m\u0171k\u00f6d\u0151 Lend\u00fclet FluidsByDepth Kutat\u00f3csoportot vezeti. 2019-ben a fluidumz\u00e1rv\u00e1ny-kutat\u00e1sokat \u00f6sszefog\u00f3 rangos ECROFI (European Current Research on Fluid Inclusions) konferencia f\u0151szervez\u0151je volt. M\u00e1rta a European Association of Geochemistry (EAG) tan\u00e1cs- \u00e9s az Young Academy of Europe v\u00e1lasztott tagja, valamint az ECROFI tudom\u00e1nyos bizotts\u00e1g r\u00e9sztvev\u0151je. Kutat\u00e1sai a k\u00f6penyfluidumokra \u00e9s a g\u00e1zki\u00e1raml\u00e1sokra, a szubdukci\u00f3hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 fluidumokra, valamint a fluidumz\u00e1rv\u00e1nyok Raman-spektroszk\u00f3piai vizsg\u00e1lat\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtanak.<\/em><\/p>\n\n<p><strong>A f\u00f6ldtani CO<sub>2<\/sub> felhalmoz\u00f3d\u00e1sa, t\u00e1rol\u00e1sa \u00e9s k\u00f6rforg\u00e1sa a litoszf\u00e9rikus k\u00f6penyben \u00e9s az als\u00f3 k\u00e9regben a Pannon-medence p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n<\/strong><\/p>\n<p>A szubkontinent\u00e1lis litoszf\u00e9rikus k\u00f6peny \u00e9s als\u00f3 k\u00e9reg egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151, ugyanakkor geodinamikailag \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 geol\u00f3giai rezervo\u00e1rok, amelyek meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszanak a k\u00f6penyeredet\u0171 CO<sub>2<\/sub> felhalmoz\u00f3d\u00e1s\u00e1ban, t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ban \u00e9s migr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. A litoszf\u00e9ra riftesed\u00e9st k\u00f6vet\u0151 vastagod\u00e1sa (term\u00e1lis relax\u00e1ci\u00f3) sor\u00e1n a sz\u00e9nben gazdag fluidumok \u00e9s kis m\u00e9rt\u00e9k\u0171 parci\u00e1lis olvad\u00e9kok az \u00fajonnan kialakul\u00f3 litoszf\u00e9rikus k\u00f6peny r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhatnak, ez\u00e1ltal kiterjedt \u00e9s feltehet\u0151en hossz\u00fa \u00e9let\u0171 sz\u00e9nrezervo\u00e1rt hozva l\u00e9tre. A k\u00f6peny eredet\u0171 CO<sub>2<\/sub> ezt k\u00f6vet\u0151en a Moh\u00f3 diszkontinuit\u00e1son kereszt\u00fcl az als\u00f3 k\u00e9regbe is eljuthat, ahol k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a gr\u00e1n\u00e1tban, grafitban \u00e9s j\u00e1rul\u00e9kos \u00e1sv\u00e1nyokban t\u00e1rol\u00f3dhat. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a sz\u00e9n t\u00f6bb milli\u00f3 \u00e9ven kereszt\u00fcl csapd\u00e1z\u00f3dhat, miel\u0151tt felszabadulna. A Pannon-medenc\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 eredm\u00e9nyek ez\u00e9rt egy t\u00f6bbl\u00e9pcs\u0151s sz\u00e9n(fluidum)transzport-folyamatra utalnak: az asztenoszf\u00e9r\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felhalmoz\u00f3d\u00e1st\u00f3l a k\u00f6penyben \u00e9s az als\u00f3 k\u00e9regben val\u00f3 t\u00e1rol\u00e1son \u00e1t a sz\u00e9n (CO<sub>2<\/sub> form\u00e1j\u00e1ban) felsz\u00ednig, illetve felsz\u00edn alatti vizekbe t\u00f6rt\u00e9n\u0151 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ig. A k\u00f6zvetlen k\u00f6peny\u2013felsz\u00edn g\u00e1zki\u00e1raml\u00e1sok el\u0151fordul\u00e1sa kev\u00e9sb\u00e9 val\u00f3sz\u00edn\u0171. Az izot\u00f3pos jellemz\u0151k \u00e9s a lehets\u00e9ges fluidum\u00e1raml\u00e1si \u00fatvonalak \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a nanocsatorn\u00e1k, m\u00e9lyrehatol\u00f3 t\u00f6r\u00e9sek, egykori vulk\u00e1ni k\u00fcrt\u0151k \u00e9s deform\u00e1ci\u00f3s z\u00f3n\u00e1k \u2013 tov\u00e1bbi bizony\u00edt\u00e9kot szolg\u00e1ltatnak arra, hogy ezek a m\u00e9lyben tal\u00e1lhat\u00f3 rezervo\u00e1rok kapcsolatban maradhatnak a jelenlegi k\u00e9regbeli \u00e9s felsz\u00edni sz\u00e9nrendszerekkel.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\" onclick=\"jQuery('#NicholasDygert').slideToggle(300)\" style=\"background: rgb(220, 120, 120); border-radius: 5px; color: #fff; padding: 5px 10px; cursor: pointer;\"><strong>Nicholas Dygert<\/strong><\/h2>\n<div id=\"NicholasDygert\" style=\"display: none;\">\n<figure class=\"wp-block-image alignright size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"683\" height=\"1024\" src=\"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Nicholas-Dygert-683x1024.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1096\" style=\"width:239px;height:auto\" srcset=\"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Nicholas-Dygert-683x1024.jpg 683w, https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Nicholas-Dygert-200x300.jpg 200w, https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Nicholas-Dygert-768x1152.jpg 768w, https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Nicholas-Dygert-1024x1536.jpg 1024w, https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Nicholas-Dygert-1365x2048.jpg 1365w, https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Nicholas-Dygert-scaled.jpg 1707w\" sizes=\"auto, (max-width: 683px) 100vw, 683px\" \/><\/figure>\n\n<div class=\"ks_text\">\n<p><strong>Nicholas Dygert<\/strong><\/p>\n<p>Department of Earth, Environmental and Planetary Sciences, University of Tennessee, USA<\/p>\n\n<p><em>Nicholas Dygert a Tennessee Egyetem Lawrence \u00e9s Dawn Taylor-d\u00edjas docense. Nicholas k\u00eds\u00e9rleti geol\u00f3gus \u00e9s geok\u00e9mikus, kutat\u00e1sai \u00e9gitestek \u2013 k\u00f6zt\u00fck a F\u00f6ld \u00e9s a Hold \u2013 kialakul\u00e1s\u00e1ra \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyulnak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel azok belsej\u00e9ben zajl\u00f3 folyamatokra. PhD-fokozat\u00e1t a Brown Egyetemen szerezte. A Geochimica et Cosmochimica Acta c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat szerkeszt\u0151je, a Tennessee Egyetemen m\u0171k\u00f6d\u0151 tansz\u00e9k\u00e9nek a doktori k\u00e9pz\u00e9s vezet\u0151je, valamint a University of Tennessee NASA Space Grant Consortium vezet\u0151 kutat\u00f3ja.<\/em><\/p>\n\n<p><strong>Betekint\u00e9s a k\u00f6penyben zajl\u00f3 folyamatokba nyomelemek megoszl\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 k\u0151zettani k\u00eds\u00e9rletek alapj\u00e1n<\/strong><\/p>\n<p>Az \u00e9gitestek, k\u00f6zt\u00fck a bolyg\u00f3k belsej\u00e9ben zajl\u00f3 folyamatok k\u00e9miai jeleit a magm\u00e1s k\u0151zetek \u0151rzik. A nyomelemek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e1zisok k\u00f6z\u00f6tti megoszl\u00e1s\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyek seg\u00edtik. Az el\u0151ad\u00e1s \u00e1ttekinti a ritkaf\u00f6ldf\u00e9mek k\u0151zetalkot\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyok \u00e9s a vel\u00fck egyens\u00falyban l\u00e9v\u0151 olvad\u00e9kok k\u00f6z\u00f6tti megoszl\u00e1s\u00e1nak, valamint szubszolidusz k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt az \u00e1sv\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tti megoszl\u00e1s\u00e1nak h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-, \u00f6sszet\u00e9tel- \u00e9s oxig\u00e9nfugacit\u00e1s-f\u00fcgg\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos leg\u00fajabb eredm\u00e9nyeket. Az eredm\u00e9nyek term\u00e9szetes mint\u00e1kra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmaz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n felt\u00e1rhat\u00f3k az \u00f3ce\u00e1ni h\u00e1ts\u00e1gok alatti leh\u0171l\u00e9s mechanizmusai, a F\u00f6ld litoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban kialakul\u00f3 dinamikus instabilit\u00e1sok reol\u00f3giai tulajdons\u00e1gai, valamint a magm\u00e1s folyamatok oxig\u00e9nfugacit\u00e1sra gyakorolt hat\u00e1sai. Emellett els\u0151rend\u0171 korl\u00e1tokat szabnak a Hold differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak term\u00e9szet\u00e9re, valamint a holdi bazaltok forr\u00e1sr\u00e9gi\u00f3inak \u00e1sv\u00e1nytani \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9re \u00e9s k\u00e9miai jellemz\u0151ire vonatkoz\u00f3an.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\" onclick=\"jQuery('#DanielKalmar').slideToggle(300)\" style=\"background: rgb(220, 120, 120); border-radius: 5px; color: #fff; padding: 5px 10px; cursor: pointer;\"><strong>Kalm\u00e1r D\u00e1niel<\/strong><\/h2>\n<div id=\"DanielKalmar\" style=\"display: none;\">\n<figure class=\"wp-block-image alignright size-full is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"300\" height=\"300\" src=\"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Kalmar-Dani.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1177\" style=\"width:239px;height:auto\" srcset=\"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Kalmar-Dani.jpg 300w, https:\/\/emaw2027.epss.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/Kalmar-Dani-150x150.jpg 150w\" sizes=\"auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/><\/figure>\n\n<div class=\"ks_text\">\n<p><strong>Kalm\u00e1r D\u00e1niel<\/strong><\/p>\n<p>K\u00f6vesligethy Rad\u00f3 Szeizmol\u00f3giai Obszervat\u00f3rium, HUN-REN F\u00f6ldfizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet, Budapest, Magyarorsz\u00e1g<\/p>\n\n<p><em>Kalm\u00e1r D\u00e1niel a HUN-REN F\u00f6ldfizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet berkein bel\u00fcl Budapesten m\u0171k\u00f6d\u0151 K\u00f6vesligethy Rad\u00f3 Szeizmol\u00f3giai Obszervat\u00f3rium vezet\u0151je. Kutat\u00e1si ter\u00fclete a k\u00e9reg, a litoszf\u00e9ra \u00e9s a fels\u0151k\u00f6peny szeizmikus k\u00e9palkot\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a vev\u0151f\u00fcggv\u00e9ny elemz\u00e9sekre, amelyek hozz\u00e1j\u00e1rulnak a Pannon-medence \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 Alpok\u2013K\u00e1rp\u00e1tok\u2013Dinarid\u00e1k t\u00e9rs\u00e9g\u00e9nek jobb geodinamikai meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. D\u00e1niel 2021-ben szerzett Ph.D. fokozatot a f\u00f6ldtudom\u00e1nyok ter\u00fclet\u00e9n az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen. Doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben a t\u00e1gabb Pannon-medence k\u00e9regszerkezet\u00e9t vizsg\u00e1lta P-vev\u0151f\u00fcggv\u00e9nyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. R\u00e9sztvev\u0151je jelent\u0151s eur\u00f3pai szeizmol\u00f3giai kezdem\u00e9nyez\u00e9seknek, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az AlpArray \u00e9s az AdriaArray projekteknek, jelenleg pedig a litoszf\u00e9ra szerkezet\u00e9vel \u00e9s a szeizmikus anizotr\u00f3pi\u00e1val kapcsolatos kutat\u00e1sokat vezet a Pannon-medenc\u00e9t \u00f6vez\u0151 t\u00e9rs\u00e9gben. Emellett Magyarorsz\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151je nemzetk\u00f6zi szervezetekben (European Seismological Commission (ESC); International Association of Seismology and Physics of the Earth&#8217;s Interior (IASPEI)).<\/em><\/p>\n\n<p><strong>A Pannon-medenc\u00e9t \u00f6vez\u0151 t\u00e9rs\u00e9g litoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1nak \u00e9s fels\u0151k\u00f6peny\u00e9nek szerkezetvizsg\u00e1lata vev\u0151f\u00fcggv\u00e9nyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel<\/strong><\/p>\n<p>A Pannon-medence \u00e9s az azt \u00f6vez\u0151 t\u00e9rs\u00e9g, bele\u00e9rtve a Keleti-Alpok, a K\u00e1rp\u00e1tok \u00e9s a Dinarid\u00e1k vid\u00e9keit, kiv\u00e9teles term\u00e9szetes laborat\u00f3riumot ny\u00fajtanak a kontinent\u00e1lis litoszf\u00e9ra szerkezet\u00e9nek \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ra. Az el\u0151ad\u00e1sban a litoszf\u00e9r\u00e1ra vonatkoz\u00f3 \u00faj eredm\u00e9nyek ker\u00fclnek bemutat\u00e1sra, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a t\u00e9rs\u00e9g fels\u0151k\u00f6peny-szerkezet\u00e9re, a P\u2013S \u00e9s S\u2013P vev\u0151f\u00fcggv\u00e9nyek elemz\u00e9se alapj\u00e1n. A vizsg\u00e1lat t\u00f6bb mint 860 \u00e1lland\u00f3 \u00e9s ideiglenes szeizmikus \u00e1llom\u00e1s sz\u00e9less\u00e1v\u00fa szeizmikus adatait haszn\u00e1lja fel, k\u00e9t \u00e9vtized megfigyel\u00e9seit lefedve. Szigor\u00fa min\u0151s\u00e9gellen\u0151rz\u00e9s \u00e9s korszer\u0171 vev\u0151f\u00fcggv\u00e9ny-feldolgoz\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel nagy felbont\u00e1s\u00fa t\u00e9rk\u00e9pek k\u00e9sz\u00fcltek az \u00fcled\u00e9kr\u00e9teg vastags\u00e1g\u00e1r\u00f3l, a k\u00e9reg diszkontinuit\u00e1sair\u00f3l, a Moho m\u00e9lys\u00e9g\u00e9r\u0151l, a litoszf\u00e9ra vastags\u00e1g\u00e1r\u00f3l, valamint a litoszf\u00e9ra\u2013asztenoszf\u00e9ra hat\u00e1rr\u00f3l (LAB). Az eredm\u00e9nyek a k\u00e9reg \u00e9s a litoszf\u00e9ra szerkezet\u00e9nek jelent\u0151s oldalir\u00e1ny\u00fa v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1t t\u00e1rj\u00e1k fel: a Pannon-medence alatt v\u00e9kony litoszf\u00e9ra jellemz\u0151, m\u00edg a k\u00f6rnyez\u0151 orog\u00e9n \u00f6vek alatt sz\u00e1mottev\u0151en vastagabb litoszf\u00e9ra tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n<p>A vev\u0151f\u00fcggv\u00e9nyek tov\u00e1bbi \u00faj inform\u00e1ci\u00f3kat szolg\u00e1ltatnak a k\u00f6peny \u00e1tmeneti z\u00f3n\u00e1j\u00e1nak szerkezet\u00e9r\u0151l is, bele\u00e9rtve a ~410 \u00e9s ~660 km m\u00e9lys\u00e9gben tal\u00e1lhat\u00f3 diszkontinuit\u00e1sokat. A szeizmikus tomogr\u00e1fi\u00e1val kombin\u00e1lva ezek a megfigyel\u00e9sek \u00f6sszetett k\u00f6penyszerkezetet t\u00e1rnak fel, amely a m\u00faltbeli \u00e9s jelenleg is zajl\u00f3 szubdukci\u00f3hoz, a k\u00f6peny fel\u00e1raml\u00e1s\u00e1hoz, valamint az Alpok\u2013K\u00e1rp\u00e1tok\u2013Pannon-medence\u2013Dinarid\u00e1k t\u00e9rs\u00e9g hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa geodinamikai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3dik.<\/p>\n<p>Ezek az eredm\u00e9nyek a k\u00e9regt\u0151l eg\u00e9szen a k\u00f6peny \u00e1tmeneti z\u00f3n\u00e1j\u00e1ig egys\u00e9ges szeizmikus k\u00e9pet ny\u00fajtanak, \u00e9s r\u00e1vil\u00e1g\u00edtanak arra, hogy a litoszf\u00e9ra szerkezete milyen szerepet j\u00e1tszik a Pannon-medenc\u00e9t \u00f6vez\u0151 t\u00e9rs\u00e9g jelenlegi geodinamikai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Berkesi M\u00e1rta Berkesi M\u00e1rta MTA\u2013HUN-REN FI FluidsByDepth Lend\u00fclet Kutat\u00f3csoport, HUN-REN F\u00f6ldfizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet, Sopron, Magyarorsz\u00e1g Berkesi M\u00e1rta 2007-ben szerzett geol\u00f3gus diplom\u00e1t az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen. 2011-ben v\u00e9dte meg doktori &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"class_list":["post-989","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/989","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=989"}],"version-history":[{"count":35,"href":"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/989\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1215,"href":"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/989\/revisions\/1215"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/emaw2027.epss.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=989"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}